A turul madár
Hol volt, hol nem volt, volt az univerzum távoli szegletében egy bolygó, amely turul madár formájú testben létező, magas tudatosságú, fejlett égi lények otthona volt. Élt közöttük egy Hajadon, aki a királyi pár egyik gyermeke volt, szülei szeme fénye. Fiatal kora ellenére (emberi léptékkel nézve 20-25 éves) sok tapasztalattal és mély tudással, bölcsességgel rendelkezett harcosként, tanácsadóként, mágusként és vezetőként.
Egyik nap a szülei és az Égiek Tanácsa egy hosszú időt felölelő és nehéz küldetéssel bízta meg őt és az általa kiválasztottakat. Feladata az volt, hogy csapatát vezesse egy messze lévő, harmadik dimenzióban létező bolygóra, hogy majd a megfelelő pillanatban segíteni tudják a bolygó felemelkedését az ötödik dimenzióba. Ezt a helyet mi Földként ismerjük. 🌏
A Hajadon elfogadta a megbízást és harcosaival, tudás őrzőivel alászállottak a harmadik dimenzióba az Égi Hazából. Eredetüket a későbbi években sokszor sokan, sokféle módon kutatták, de égi gyökereik miatt nem találták meg, honnét érkeztek.
A Földön törzsszövetségbe rendeződtek, mind a nyolc törzsnek megvolt a saját feladata, ami a képességeik által került meghatározásra. A törzsek szoros kapcsolatban álltak egymással, mint egy kerék és a küllői, középen a Hajadon vezette törzzsel, amely megőrizte a turult jelképeként. Ő tartotta össze és irányította a többieket, amelyben segítette őt, hogy kapcsolata az Égi Hazával töretlen maradt. A többiek idővel elveszítették a közvetlen kapcsolódást az Égi Hazával, ahogyan egyre inkább megérkeztek földi testükbe. Küldetésük nehézségét is ez adta, hogy égi társaikhoz egyre kevésbé tudtak kapcsolódni és későbbi évszázadokban már csak mítosznak tartották az Égi Hazát. De ne szaladjunk ennyire előre…
A Hajadon az idő múlásával Társra lelt egy erős és nemes férfiúban, aki támogatta őt népe vezetésében, küldetésében. A Hajdon Asszonnyá, majd Anyává vált: gyermekeik is születtek, akik édesanyjukhoz hasonlóan rendelkeztek azzal a képességgel, hogy közvetlenül tudtak kapcsolódni égi társaikhoz, az égi tudáshoz. Bölcs Asszonyként irányította, vezette és összetartotta népét, amelyre nagy szükség is volt, mert néhány lénynek fenyegetést jelentett a felemelkedés lehetősége is és így minden módon pusztították, irtották, megvezették eme népet. Halála után családját, a turul törzset még több támadás érte, árulással megölették unokáit, hogy vérvonala megszűnjön létezni.
Ahogy telt az idő, a Hajadont először férfiasították, hogy elfedjék, homályba burkolják valódi lényét, majd a turul törzs emlékére a feledés ködét terítették.
A törzsfők és tudó embereik még emlékeztek a nyolcadik törzsre, a turul madárra és egy későbbi évszázadban vérszövetséggel próbálták megerősíteni az akkor már gyengülő egységet, amely egy rövid időre sikerült nekik.
A nép szép lassan elfelejtette égi gyökereit, ősi tudását. Aki mégis emlékezett rá és a sötét erők tudomására jutott a kilétük, őket évszázadokon keresztül üldözték, kínozták.
Hosszú-hosszú idő után valami megváltozott: egyre többen kezdték keresni és felfedezni a bennük lévő tudást. Megtalálták ősi gyökereiket, az Égi Hazát. A Hajadon, aki már nagyon várta, hogy népe önMAGára ismerjen, határtalanul boldog volt ettől és engedélyt, felkérést kapott arra, hogy szélesre tárja az Égi Haza kapuját, amely halála után résnyire maradhatott csak nyitva. A tiszta lelkűek újra közvetlenül tudtak kapcsolódni égi testvéreikhez, ősi ismereteikhez, akár még fel is szállhattak az Égi Hazába újra magukra öltve kozmikus turul formájukat. Égi testvéreik számára is megnyílt a lehetőség arra, hogy az arra nyitott embereket támogassák saját felemelkedési folyamatukban, akik ezután még hatékonyabban tudják segíteni a Föld bolygó dimenzió ugrását.
Történetem igaz volt? Vagy talán mese? Hallgasd meg, mit súg a szíved. ❤️
A történetnek ezzel még nincsen vége, de a folytatása tőlünk, tőled is függ kedves Olvasó.